Íme, mit mond az Üdvözítő a pokolról:
„Jaj e világnak a botrányok miatt. Szükség ugyan, hogy
botrányok jöjjenek, mindazonáltal jaj annak az embernek, aki által a
botrány jő. Ha pedig kezed vagy lábad megbotránkoztat téged, vágd el
azt és vesd el magadtól; jobb neked az életre bemenned bénán vagy
sántán, mint két kezed vagy két lábad lévén az örök tűzre vettetned.”
(Mt 18, 7-9).
„És ne féljetek azoktól, kik a testet megölhetik, de a lelket meg
nem ölhetik; hanem inkább féljetek attól, ki mind a lelket, mind a
testet gyehennába vesztheti.” (Mt 10, 28)
„Mondom pedig nektek, hogy sokan eljőnek napkeletről és
napnyugatról és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a
mennyeknek országában”; „az ország fiai pedig kivettetnek a külső
sötétségre, ott leszen sírás és fogak csikorgatása.” (Mt 13, 11-12)
„Minden fa, mely nem hoz jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre
vettetik.” (Mt 8, 19)
„És gyötörtetni fognak éjjel-nappal mindörökkön örökké.. És
ki nem volt beírva az élet könyvébe, a tűznek tavába vettetett.”
(Jel 19, 20., 20, 15).
„A pokolban kételkedni annyit jelent, mint kételkedni Isten
tévedhetetlen szavában. Annyit tesz, mint inkább hallgatni a
hitetlenek csacsogására, mint az anyaszentegyház tévedhetetlen
tanítására.
Az anyaszentegyház tanítja, hogy van pokol, a hitetlen pedig
azt mondja, hogy nincs. Vajon inkább a hitetlennek akarunk hinni?”
François-Xavier Schouppe SJ

Ámen.