Tower VilmosMásvilág, pokol, mennyország

Tower Vilmos „Másvilág, pokol, mennyország” című könyvét először olvasva megdöbbenve tapasztaltam a változó elemek (stílus, bizonyos értelmi megközelítések, példák) mögött felragyogó örök igazságokat.

Fr. Barsi Balázs OFM

3,900 Ft

Share on facebook
Megosztás Facebookon

Leírás

Tower Vilmosnak illemtani könyveit olvastam eddig. Akkor még voltak ilyen művek (is). Ma ellenben ott tartunk, hogy nincsenek, legalábbis olyanok, melyeknek közük lenne a Tízparancsolathoz és főleg a Tízparancsolat hirdetőjéhez, Istenhez. Isten ugyanis minden ember lelkiismeretében ugyanazt a tíz mondatot sugallja, mint amit Mózesnek kijelentett a szent hegyen.

Ám egy illemtannak vannak változó elemei is. Ma egyetemes magatartás a változó elemek mögött nem meglátni a soha nem változót! Vagyis a törés hermeneutikája eluralkodott Európában az ember-, a történelem- és az egyházszemléletben. Tower Vilmos „Másvilág, pokol, mennyország” című könyvét először olvasva megdöbbenve tapasztaltam a változó elemek (stílus, bizonyos értelmi megközelítések, példák) mögött felragyogó örök igazságokat.

Tower nemzedéke számomra az előző nemzedék. Miért ne hallgatnám meg ezt a nemzedéket? Ez olyan, mintha szüleimre nem hallgattam volna!

Tower könyve a keresztény katolikus hit erőteljes, hiteles megfogalmazása. Hallgassuk meg hát az előző nemzedéket is!

Fr. Barsi Balázs OFM

 

Tower Vilmos szerint nemcsak a teológiai irodalomban esik kevés szó a másvilágról, hanem „a templomi szószékről is ritkán hallunk részletesebb felvilágosításokat a másvilágról”. E könyvével, amint írja, ezt a hiányt óhajtotta pótolni, amelyet elsősorban a „keresztény nagyközönség”-nek szánt, de „talán érdeklődéssel forgathat a hittudományok szakembere is”. Fejezeteiben mindig gondosan megkülönbözteti a magánjellegű kinyilatkoztatások másvilágról való, gyakorta kétes ismereteit az isteni kinyilatkoztatásból és az egyházi tanítóhivatal végzéseiből származó hiteles információktól. Ez művének egyik legnagyobb érdeme. A másik, hogy a pokol, a purgatórium és a mennyország mibenlétének tárgyalása során a teológián kívüli tudományok eredményeit is sikeresen hasznosítja.

Aligha volt tehát annyira időszerű e mű – mindmáig az egyetlen, magyar szerzőtől való érdemi eszkatológia! –, mint ma. Célja nem volt más, mint hogy rádöbbentse az embereket az evangéliumi mondat – „aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik” (Mk 16, 16) – roppant súlyosságára, s a kárhozat választása helyett elvezesse az embereket a „visio beatifica” állapotába, Istennek boldogító színe látására: „A menny megszerzése tehát a legnagyobb érdekünk, legfontosabb feladatunk, az okosságok okossága, a bölcsesség bölcsessége, a kegyelmek kegyelme!” Hiszen a hajóutas is, amint fogalmaz, bármit is tesz utazása alatt, „egy cél felé törekszik: eljutni a kívánt helyre”, majd ezzel zárja könyvét: „Hasonlóképp járunk el mi is: minden, még a legegyszerűbb, legközönségesebb dolgon, ténykedésen át is a mennybe jutás vágya lelkesítsen, ez dobogtassa meg szívünket, ez lendítse akaratunkat.”

Ami pedig a szerzőt illeti, eredendően egy kortárs orgánum írta Napóleonról szóló munkájáról, de végső soron minden művére vonatkoztatható: „Tower a magyar irodalom egyik legértékesebb büszkesége. Az ember nem győz csodálkozni, hogy mit tud ez az ember. Ebből a könyvből is többet tanul az ember, mint egy könyvtárból.”

Ifj. Tompó László

Tompo