Gyéressy Ágoston: Boldog Özséb élete

(Ős-kép kiadó 2016)

„A Pilis szent hegy, hol a misztérium s a szilencium lakik s hol nagy történelmi emlékek járnak. Szent hegy, hol hajdanában emberek telepedtek meg, kik megilletődve a lét s az élet szent titokzatosságától, ezt a hegyet is szent földnek nézték s tiszteletből a szent föld iránt szerettek rajta mezítláb járni. Itt laktak régen azok, kik meleg tekintettel s elragadtatással nézték ezt a szép hegyvidéket s élték át a pilisi telet és nyarat, főleg pedig a tavaszt, mikor az színesen s formásan megjelent a rétek virágainak s a mezők liliomainak mezében s élvezték a természet s a lelkek föltámadását, hosszú fagyoskodás után…”

Így írt egykor Prohászka Ottokár püspök azon magyar tájról, ahol Boldog Özséb esztergomi kanonok a tatárjárás alatt megtizedelt magyarság megmentésére, katolikus hitben tartására és ezzel egyben nemzeti hagyományainak megbecsülésére egy látomás nyomán egybegyűjtötte a környék szétszórt remetéit, létrehozva az egyetlen magyar alapítású, Aquinói Szent Tamás közbenjárására IV. Orbán pápa által jóváhagyott, mindmáig fennálló magyar férfi szerzetesrendet, a pálos rendet, amely három – valamennyi szerzetesrendet, de a pálosokét kiemelten jellemző – alaptulajdonságával vonta magára a figyelmet: az Isten, s a belőle fakadó művészet és tudomány olthatatlan szeretetével.

Milyen is volt a világ zajától, hiúságától visszavonuló Boldog Özséb? Miként érlelődött meg benne a gondolat, hogy lemond az esztergomi kanonoki stallumról és remetéi szerzetesrendbe tömörítésével hazánkat visszavezeti a Szent István-i vallási és társadalmi alapokhoz, továbbá követői miként élték túl nemzetünk további súlyos megpróbáltatásait, különösen az újkori tatárjárás, a jozefinizmus egyházpusztító, rendjüket is feloszlató világát? Milyen konkrét eredményeket tudott a rend lelkiségével és tudásával felmutatni szellemi életünk, de mindenekelőtt a katolikus hit felvirágoztatása terén?

Méltán lehetünk hát büszkék arra, hogy a történelmi magyar apostoli királyság, a középkori költőink által is szentnek megénekelt Pannónia virágoskertjét egy magyar rend is öntözte egykor, s ezt teszi ma is. Éppen ezért bízunk e könyv írójával abban, hogy a magyarság remélt feltámadása elképzelhetetlen a pálosok történelmi szerepének megismerése, megértése és működésük hathatós támogatása nélkül.

Ifj. Tompó László