Lányi Károly magyar egyháztörténelme I-II.

Krisztus egyházának az emberiség művelésére gyakorolt befolyása, vezetése s ápolása, szóval az egyház lelki uralma meggyőződésen, ennélfogva önkényes alávetésen alapszik. Ha az egyén az egyházi alárendeltség gyengéd kapcsait szétszaggatja s az engedelmesség adóját megtagadja, azonnal félbenszakasztotta a keresztény egyház befolyását s hatásának jótéteményeiben közvetlenül többé nem részesülhet; mindazáltal ha művelődésére uj typust és pályát nem nyer, hanem a régi pályán tovább, de más mint ősegyházi vezérekkel akar haladni, s egyébként a megszokott intézményekhez tartja magát, akkor közvetve élvezi mégis az egyház befolyását.

Ritka! Átdolgozta Knauz Nándor. Nyomatott Horák Egyednél, Esztergom. I. kötet kiadási éve: 1866.

1186 oldal keménytábla, félbőr, szép állapot

29,000 Ft

Share on facebook
Megosztás Facebookon

Leírás

Midőn e hézagpótló munkát ezennel megindítjuk, a kegyelet buzdít s az érdem méltánylása sürget, hogy mindenekelőtt e mü szerzőjéről megemlékezzünk.
Legyenek tehát ez első lapok a fájdalom korán elhunyt Lányi Károly emlékének szentelve. Emeljünk e sorokban érdemeinek emlékoszlopot, nem milyent „időt muló szelleme” megérdemelne; hanem milyent a rendelkezésünkre álló adatok emelnünk engednek.
„A tudomány embereinek élete rendszerint csekély külső érdekkel bir. Azon tér, melyen azok mozogni szoktak : a tanszék, az íróasztal, elvonul a zajos világ tekintetei elől; tetteik amott a növendékifjuság négy fala közt, itt könyveikben nyilatkoznak, amott hallgatóik, itt olvasóik lelkéhez szólanak, melyben csendesen és észrevétlenül hintik el az ismeretek és eszmék, s ezekkel a jövendő idők magvait. De ez ismeretek és eszmék fejtik az emberek szellemét, fejtik a jellemet.