Isten a szeretet - Válogatás Szent Maximosz hitvalló műveiből (jelenleg nem kapható)

A szeretet primátusát egész életművében hangsúlyozó hitvalló szintézisben látta az egész emberiséget, sőt az újra egymásra talált eget és földet, Isten és ember világát, mert Krisztusban már mindenki és minden egy.

 

 

 

 

 

Share on facebook
Megosztás Facebookon

Leírás

A VII. századból szellemi óriásként kiemelkedő Maximosz hitvalló egyszerű szerzetes létére meghatározó módon hatott nemcsak a bizánci teológiára, hanem Damaszkuszi Szent Jánoson keresztül még a latin skolasztikára is. A VI. Egyetemes Zsinaton éppen az a császárváros szentesítette az erőszakosan elnémított hitvalló teológiáját, amely két évtizeddel azelőtt a halálba küldte őt. Ettől kezdve a bizánci szerzetesek és világiak egyaránt szívesen olvasgatták a legkülönbözőbb gyűjteményekbe is bekerült Maximosz-műveket. S még ha az újkor kezdetétől Nyugaton el is felejtették őt, a XX. század második felében több száz monográfia és tanulmány jelezte a lelki élet és teológia nagymesterének reneszánszát. A szeretet elsőségét hirdető hitvalló tanítása máig sem vesztett aktualitásából. A világmindenség és az átistenülő ember szintézisét előmozdító kozmikus liturgiája középpontjában a Krisztusban megtestesült isteni Logosz és szeretet áll. Nem véletlen, hogy a „szeretet tanítómestereként” tiszteljük.