«Vegyétek és egyétek, ez az én testem, mely érettetek adatik». Eközben jobbjával mintegy áldó mozdulatot tett fölötte és amikor ezt cselekedte, fény jött ki belőle; szavai világítottak, valamint a kenyér is, mely világító anyagként ment be az apostolok szájába, olyanformán, mintha maga folyott volna beléjük; fénnyel átvilágítva láttam- őket, csak Júdást láttam sötétnek. Legelőször Péternek nyujtotta, aztán Jánosnak ;1 akkor intett júdásnak, aki vele szemben rézsút ült, hogy jöjjön közelebb; volt a harmadik, akinek a Szentséget nyujtotta. Azonban úgy tűnt, mintha szava az áruló szájától visszapattant volna. Annyira megrémültem, hogy már nem is tudom megmondani, mit éreztem akkor. jézus pedig így szólt hozzá: «Amit cselekedni akarsz, cselekedd hamar». jézus aztán tovább osztotta a Szentséget a többi apostolnak; párosával léptek eléje és egyik a másikának álla alá tartott egy kicsiny, kemény, beszegett lapot, mely a kelyhen feküdt.