Leírás

Szekfű Gyula és a magyar konzervatív hagyomány (Budapest, Akadémiai Nyomda, 1983) című művében a historikus pályakezdést és első pályafordulóját mutatta be, Eltorzult magyar alkat (Budapest, Osiris, 1999) című kötetében Bibó István Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával folytatott vitáját taglalta, 2001-ben pedig az ő szerkesztésében látott napvilágot a Szekfű Gyula című kiadvány, műveinek, levelezésének, a kortársak és az utódok róla alkotott véleményének forrásgyűjteményeként. Ezúttal az életpálya és az életmű szisztematikus feldolgozására vállalkozott, elsősorban arra, hogy feltárja Szekfű három nagy pályafordulóját. Bemutatja a történetíró antiliberális, konzervatív ideológiai fordulatát 1913-20 között, amely a magyar történetírás konzervatív revízióját eredményezte. Majd megismerhetjük azt a váltást, amelyet Szabó Zoltán nekrológjában úgy értelmezett, hogyha nincs szovjet megszállás, akkor Szekfű Gyula egy óvatos reformszellem mentora lehetett volna (1934-44). Végül arról a pályafordulóról esik szó, amelynek során a historikus a polgári demokrata Világ mérsékelt demokrata publicistájából a Szovjetunió iránti fenntartás nélküli alkalmazkodás hirdetőjévé vált (1945-55). Mindezen szisztematikus összegzés során Dénes Iván Zoltán módszere az eszmetörténeti rekonstrukció, az elemzés, a tematikai kontextusba helyezés, összehasonlítás és értelmezés egymásra épülő együttese. Az életút bemutatásán túl megismerhetjük egyebek mellett A száműzött Rákóczi szemléleti alaprétegét, a Három nemzedék koncepcióját és kontextusát, a mű visszhangját, vagy éppen a Forradalom után című munka reflexióit. A kötet függelékében irodalomjegyzék, Szekfű Gyula publikált írásainak jegyzéke, képmelléklet és névmutató kapott helyet.