Ószövetségi Szentírás I-III./Újszövetségi Szentírás I-II. A Vulgata szerint Káldi György S. J. fordítása
A könyveket a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt. nyomta Budapesten.
“Már évtizedek óta egyre nagyobb erővel jelentkezett a kívánság a magyar katholikus theológiai irodalom iránt érdeklődő körökben, hogy a Szentírásnak új, a modern kor követelményeinek megfelelő magyar fordítása készüljön. A Káldi-féle fordításnak Tárkányi B. Józseftől készített átdolgozása annak idején hézagpótló volt a magyar irodalomban, de nyelve azóta sok tekintetben elavult, jegyzetei pedig (melyek különben is az Alloli-féle német bibliafordítás jegyzeteit követik) már nem ütik meg a mai szentírástudomány mértékét. Hosszas vajúdások után a Szent István Társulat 1921 májusában végre komolyan kezébe vehette a magyar szentírásfordítás ügyét; egyetemi tanárokból és egyéb szakférfiakból megalakította szentírás-bizottságát, mely egymás között felosztotta a nagy munkát. 1927 tavaszán meg is jelent az újszövetség első, egy esztendő múlva az újszövetség második kötete, és ugyancsak 1928 őszén az egész újszövetségnek zsebkiadása. De már ezekben az években is serényen folyt az ószövetségi résznek kidolgozása.” – írta 1930-ban, az akkor még folyamatban levő, új katolikus bibliakiadásról Pataky Arnold teológus. (Katolikus Szemle 44., 1930/7., 633.)
Ószövetségi Szentírás I-III./Újszövetségi Szentírás I-II. (egységes külön kötetekben) A Vulgata szerint Káldi György S. J. fordítása nyomán, tekintettel az eredeti szövegre, átdolgozta, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta a Szent István-Társulat Szentírás-Bizottsága.
Ószövetségi Szentírás a Vulgata szerint I-III.
Első kötet: Mózes első könyvétől a Királyok negyedik könyvéig. Bp., [1930], Szent István-Társulat, 1019 p. + [1] p. + [1] térk. (kihajtható) A kihajtható táblán Előázsia és Palesztína két színnel nyomott térképével.
Második kötet: Krónikák első könyvétől Jézus, Sirák fia könyvéig. Bp., [1932], Szent István-Társulat, 1091 p. + [1] p.
Harmadik kötet: Izaiás jövendölésétől a Makkabeusok második könyvéig. Bp., [1934], Szent István-Társulat, 1027 p. + [2] p.
Újszövetségi Szentírás a Vulgata szerint I-II.
Első kötet: Jézus Krisztus négy szent evangéliuma és Az apostolok cselekedetei. Bp., [1927], Szent István-Társulat, 554 p. + [1] térk. (kihajtható) A kihajtható térkép egyik oldalán Szent Pál útjait, a másikon Palesztínát ábrázoló térképvázlattal.
Második kötet: Szent Pál apostol levelei, Katholikus levelek, Jelenések könyve. Bp., [1928], Szent István-Társulat, 491 p. + [1] p. + [1] térk. (kihajtható) A kihajtható térkép egyik oldalán Szent Pál útjait, a másikon Palesztínát ábrázoló térképvázlattal.
A könyveket a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt. nyomta Budapesten.
Kiadói egészbőr kötésben lévő példányok feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos, aranyozással gazdagon díszített könyvgerinccel, dúsan aranyozott kiadói előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, könyvkötő által készített, utólagos védődobozban.
“Már évtizedek óta egyre nagyobb erővel jelentkezett a kívánság a magyar katholikus theológiai irodalom iránt érdeklődő körökben, hogy a Szentírásnak új, a modern kor követelményeinek megfelelő magyar fordítása készüljön. A Káldi-féle fordításnak Tárkányi B. Józseftől készített átdolgozása annak idején hézagpótló volt a magyar irodalomban, de nyelve azóta sok tekintetben elavult, jegyzetei pedig (melyek különben is az Alloli-féle német bibliafordítás jegyzeteit követik) már nem ütik meg a mai szentírástudomány mértékét. Hosszas vajúdások után a Szent István Társulat 1921 májusában végre komolyan kezébe vehette a magyar szentírásfordítás ügyét; egyetemi tanárokból és egyéb szakférfiakból megalakította szentírás-bizottságát, mely egymás között felosztotta a nagy munkát. 1927 tavaszán meg is jelent az újszövetség első, egy esztendő múlva az újszövetség második kötete, és ugyancsak 1928 őszén az egész újszövetségnek zsebkiadása. De már ezekben az években is serényen folyt az ószövetségi résznek kidolgozása.” – írta 1930-ban, az akkor még folyamatban levő, új katolikus bibliakiadásról Pataky Arnold teológus. (Katolikus Szemle 44., 1930/7., 633.)
Isten a paradicsomban bűnbe esett emberiséget nem taszította el magától, hanem kiválasztotta annak jámbor ősatyáit: először a pátriárkákat, majd Izrael népét, kinyilatkoztatta nekik magát, hogy családjukban és népükben az igaz Isten ismeretét és az igért Megváltó reményét fenntartsa. Több ezeréves előkészület után, immár mintegy két ezredév előtt elküldötte Isten egyszülött Fiát, Jézus Krisztust a zsidó nép útján az emberi nemhez, ki szenvedésével és halálával az emberiség bűneiért eleget tett, tanításával és példájával pedig megmutatta az üdvösség útját. Az Üdvözítő nem írt könyveket, hanem tanítása hirdetésének eszközévé az élőszóbeli oktatást, a hagyományt tette, mely azóta az egyházban négy élettörténetben szakadatlanul fennmaradt. Ezen élettörténetek, melyek evangéliumoknak, vagyis az üdvösség jó hírének neveztetnek, szemtanuk és más kortársak által vannak hitelesen megírva. Négy ilyen evangélium maradt reánk, melyek szerzői: Szt. Máté apostol, Szt. Márk, Szt. Péter apostol tolmácsa, Szt. Lukács, Szt. Pál apostol tanítványa és Szt. János apostol. Az ezekben elbeszélt tanítást és tetteket Jézus számtalan csodával erősítette meg. Az első három evangélium lényegében Jézusnak galileai hazájában az egyszerű nép előtt mondott tanításait és intelmeit s művelt hasonló tetteit adja elő, melyeket épen ezért párhuzamos (görögül synoptikus) evangéliumoknak nevezünk. A János-féle evangélium Jézusnak inkább Jeruzsálemben a zsidó tudósok (írástudók) előtt mondott beszédeit és vitáit közli. Azonkívül Szt. Máté és Szt. Lukács evangélisták főbb vonásaiban elbeszélik Jézus gyermekségének történetét; Szt. Jánosnál pedig az Üdvözítő nyilvános élete a zsidók főbb ünnepei körül van csoportosítva, melyekre Jézus az ország fővárosába, Jeruzsálembe szokott menni s egy ideig ott tartózkodni.
Ószövetségi Szentírás I-III./Újszövetségi Szentírás I-II. (egységes külön kötetekben) A Vulgata szerint Káldi György S. J. fordítása nyomán, tekintettel az eredeti szövegre, átdolgozta, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta a Szent István-Társulat Szentírás-Bizottsága.
Ószövetségi Szentírás a Vulgata szerint I-III.
Első kötet: Mózes első könyvétől a Királyok negyedik könyvéig. Bp., [1930], Szent István-Társulat, 1019 p. + [1] p. + [1] térk. (kihajtható) A kihajtható táblán Előázsia és Palesztína két színnel nyomott térképével.
Második kötet: Krónikák első könyvétől Jézus, Sirák fia könyvéig. Bp., [1932], Szent István-Társulat, 1091 p. + [1] p.
Harmadik kötet: Izaiás jövendölésétől a Makkabeusok második könyvéig. Bp., [1934], Szent István-Társulat, 1027 p. + [2] p.
Újszövetségi Szentírás a Vulgata szerint I-II.
Első kötet: Jézus Krisztus négy szent evangéliuma és Az apostolok cselekedetei. Bp., [1927], Szent István-Társulat, 554 p. + [1] térk. (kihajtható) A kihajtható térkép egyik oldalán Szent Pál útjait, a másikon Palesztínát ábrázoló térképvázlattal.
Második kötet: Szent Pál apostol levelei, Katholikus levelek, Jelenések könyve. Bp., [1928], Szent István-Társulat, 491 p. + [1] p. + [1] térk. (kihajtható) A kihajtható térkép egyik oldalán Szent Pál útjait, a másikon Palesztínát ábrázoló térképvázlattal.
A könyveket a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt. nyomta Budapesten.
Kiadói egészbőr kötésben lévő példányok feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos, aranyozással gazdagon díszített könyvgerinccel, dúsan aranyozott kiadói előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, könyvkötő által készített, utólagos védődobozban.
“Már évtizedek óta egyre nagyobb erővel jelentkezett a kívánság a magyar katholikus theológiai irodalom iránt érdeklődő körökben, hogy a Szentírásnak új, a modern kor követelményeinek megfelelő magyar fordítása készüljön. A Káldi-féle fordításnak Tárkányi B. Józseftől készített átdolgozása annak idején hézagpótló volt a magyar irodalomban, de nyelve azóta sok tekintetben elavult, jegyzetei pedig (melyek különben is az Alloli-féle német bibliafordítás jegyzeteit követik) már nem ütik meg a mai szentírástudomány mértékét. Hosszas vajúdások után a Szent István Társulat 1921 májusában végre komolyan kezébe vehette a magyar szentírásfordítás ügyét; egyetemi tanárokból és egyéb szakférfiakból megalakította szentírás-bizottságát, mely egymás között felosztotta a nagy munkát. 1927 tavaszán meg is jelent az újszövetség első, egy esztendő múlva az újszövetség második kötete, és ugyancsak 1928 őszén az egész újszövetségnek zsebkiadása. De már ezekben az években is serényen folyt az ószövetségi résznek kidolgozása.” – írta 1930-ban, az akkor még folyamatban levő, új katolikus bibliakiadásról Pataky Arnold teológus. (Katolikus Szemle 44., 1930/7., 633.)
Isten a paradicsomban bűnbe esett emberiséget nem taszította el magától, hanem kiválasztotta annak jámbor ősatyáit: először a pátriárkákat, majd Izrael népét, kinyilatkoztatta nekik magát, hogy családjukban és népükben az igaz Isten ismeretét és az igért Megváltó reményét fenntartsa. Több ezeréves előkészület után, immár mintegy két ezredév előtt elküldötte Isten egyszülött Fiát, Jézus Krisztust a zsidó nép útján az emberi nemhez, ki szenvedésével és halálával az emberiség bűneiért eleget tett, tanításával és példájával pedig megmutatta az üdvösség útját. Az Üdvözítő nem írt könyveket, hanem tanítása hirdetésének eszközévé az élőszóbeli oktatást, a hagyományt tette, mely azóta az egyházban négy élettörténetben szakadatlanul fennmaradt. Ezen élettörténetek, melyek evangéliumoknak, vagyis az üdvösség jó hírének neveztetnek, szemtanuk és más kortársak által vannak hitelesen megírva. Négy ilyen evangélium maradt reánk, melyek szerzői: Szt. Máté apostol, Szt. Márk, Szt. Péter apostol tolmácsa, Szt. Lukács, Szt. Pál apostol tanítványa és Szt. János apostol. Az ezekben elbeszélt tanítást és tetteket Jézus számtalan csodával erősítette meg. Az első három evangélium lényegében Jézusnak galileai hazájában az egyszerű nép előtt mondott tanításait és intelmeit s művelt hasonló tetteit adja elő, melyeket épen ezért párhuzamos (görögül synoptikus) evangéliumoknak nevezünk. A János-féle evangélium Jézusnak inkább Jeruzsálemben a zsidó tudósok (írástudók) előtt mondott beszédeit és vitáit közli. Azonkívül Szt. Máté és Szt. Lukács evangélisták főbb vonásaiban elbeszélik Jézus gyermekségének történetét; Szt. Jánosnál pedig az Üdvözítő nyilvános élete a zsidók főbb ünnepei körül van csoportosítva, melyekre Jézus az ország fővárosába, Jeruzsálembe szokott menni s egy ideig ott tartózkodni. Vissza
| Ószövetségi Szentírás I. kötet | |
| Főpásztori jóváhagyás | 3 |
| Bevezetés | 7 |
| Mózes I. könyve. Genezis | 11 |
| Mózes II. könyve. Exodus | 150 |
| Mózes III. könyve. Levitikus | 262 |
| Mózes IV. könyve. Numeri | 339 |
| Mózes V. könyve. Deuteronomium | 438 |
| Józsue könyve | 528 |
| Bírák könyve | 590 |
| Rúth könyve | 658 |
| Királyok (Sámuel) I. könyve | 668 |
| Királyok (Sámuel) II. könyve | 752 |
| Királyok III. könyve | 823 |
| Királyok IV. könyve | 908 |
| Névmutató | 987 |
| Tárgymutató | 1009 |
| Tartalomjegyzék | 1020 |
| II. kötet | |
| Egyházi jóváhagyás | 3 |
| Krónikák első könyve | 7 |
| Krónikák második könyve | 79 |
| Ezdrás első könyve | 162 |
| Ezdrás második könyve | 197 |
| Tóbiás könyve | 246 |
| Judit könyve | 279 |
| Eszter könyve | 317 |
| Bevezetés az Ószövetség költői könyveihez | 360 |
| Jób könyve | 362 |
| Zsoltárok könyve | 457 |
| Példabeszédek könyve | 713 |
| Prédikátor könyve | 789 |
| Énekek éneke | 817 |
| Bölcseség könyve | 837 |
| Jézus, Sírák fiának könyve | 894 |
| Névmutató | 1044 |
| Tárgymutató | 1073 |
| Tartalomjegyzék | 1092 |
| III. kötet | |
| Egyházi jóváhagyás | 3 |
| Bevezetés a prófétákhoz | 5 |
| Izaiás jövendölése | 10 |
| Jeremiás jövendölése | 207 |
| Jeremiás siralmai | 386 |
| Báruk jövendölése | 406 |
| Ezekiel jövendölése | 426 |
| Dániel jövendölése | 600 |
| Ózeás jövendölése | 665 |
| Jóel jövendölése | 699 |
| Ámosz jövendölése | 712 |
| Abdiás jövendölése | 736 |
| Jónás jövendölése | 740 |
| Mikeás jövendölése | 747 |
| Náhum jövendölése | 765 |
| Habakukk jövendölése | 773 |
| Szofoniás jövendölése | 783 |
| Aggeus jövendölése | 792 |
| Zakariás jövendölése | 798 |
| Malakiás jövendölése | 829 |
| Makkabeusok I. könyve | 839 |
| Makkabeusok II. könyve | 928 |
| Névmutató | 996 |
| Tárgymutató | 1011 |
| Tartalomjegyzék | 1029 |
| Újszövetségi Szentírás II. | |
| Főpásztori jóváhagyás | 3 |
| Bevezetés | 7 |
| Szt. Pál apostol levelei | 9 |
| Rómaiakhoz írt levél | 25 |
| Korintusiakhoz írt első levél | 94 |
| Korintusiakhoz írt második levél | 150 |
| Galatákhoz írt levél | 184 |
| Efezusiakhoz írt levél | 209 |
| Filippiekhez írt levél | 229 |
| Kolosszeiekhez írt levél | 245 |
| Tesszalonikaiakhoz írt első lveél | 261 |
| Tesszalonikaiakhoz írt második levél | 273 |
| Timóteushoz írt első levél | 280 |
| Timóteushoz írt második levél | 302 |
| Titushoz írt levél | 316 |
| Filemonhoz írt levél | 325 |
| Zsidókhoz írt levél | 330 |
| Katholikus levelek | 361 |
| Szt. Jakab apostol levele | 362 |
| Szt. Péter apostol első levele | 373 |
| Szt. Péter apostol második levele | 384 |
| Szt. János apostol első levele | 390 |
| Szt. János apostol második levele | 402 |
| Szt. János apostol harmadik levele | 404 |
| Szt. Judás apostol levele | 406 |
| Jelenések könyve | 410 |
| Név- és tárgymutató | 471 |
| Szt. szakaszok jegyzéke | 488 |
| Tartalomjegyzék | 492 |
| Térkép |
47,000 Ft
Elfogyott
– szép és hiánytalan mind az öt kötet-
Káldi György fordítása nyomán, tekintettel az eredeti szövegre, átdolgozta, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta a Szent István-Társulat Szentírás-Bizottsága.
