Szülővárosom népi hagyományvilágának megörökítése sok évtizedes kutatásnak, szemlélődésnek, egy emberélet örömmel vállalt iparkodásának gyümölcse. Első kötete foglalkozik a szegedi néprajzi érdeklődés és kutatás színes, tanulságos történetével. Majd Szeged nevével, a kitűzött feladat rövid jellemzésével, a település és társadalom, ház és otthon jellegzetességeivel, utána az emberi megélhetés három archaikus ágával: a víziélet és gyűjtögetés, pásztorkodás és jószágtartás, továbbá a mezőgazdaság helyi sajátosságaival. A hátralevő kötetek a következő fejezetekre tagolódnak: népi iparágak, közlekedés és adás-vevés, táplálkozás, viselet, majd egészség és betegség, népnyelv és népköltészet, hagyomány és szokásrend. Az irodalom, forrásjegyzék, szómutató, segítőtársak: gyűjtők és adatközlők felsorolására e munka utolsó kötetének végén kerül sor. Az olvasó hiába keresi a népművészet, hiedelem- és babonavilág hagyományos fejezeteit. Nem szólunk önállóan a természeti és hiedelemmondákról sem, miután mindezek mindig valami jelenséghez, tárgyhoz tapadnak, mindenütt a velük való együttélésben, összeforrottságban kerülnek bemutatásra.