RÓZSAFŰZÉR KÖRMENET!

Képernyőfotó 2022 07 04 9.34.35

AHOGY AZ ELŐZŐ HÓNAPOKBAN, ÚGY NAGYBOLDOGASSZONY HAVÁNAK ELSŐ SZOMBATJÁN, AUGUSZTUS 6-ÁN,

DÉLELŐTT 11 ÓRÁTÓL SZENTMISE KEZDŐDIK A BUDAVÁRI SZENT MÁRIA MAGDOLNA TEMPLOM ROMJAINÁL, A KAPISZTRÁN TÉREN. A SZENTMISE A FATIMAI BOLDOGASSZONY SZEPLŐTELEN SZÍVÉNEK ENGESZTELÉSÉRE, A BÉKÉÉRT, MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGÉSZ VILÁG MEGTÉRÉSÉÉRT KERÜL BEMUTATÁSRA.

A szentmise után férfiak vezette rózsafüzér körmenet indul, amihez bárki csatlakozhat!

Kedves hívek!

„Öltsétek fel az Isten fegyverzetét” (Ef 6.11), és csatlakozzatok lelki harcunkhoz!

Mindannyiótokat szeretettel várnak a szervezők:

Arma Dei
Depositum: http://www.depositum.hu/
Pro Hungaria Sacra: https://prohungariasacra.hu/
Ős-Kép Kiadó: https://oskepkiado.hu/

Férfiak elsőszombati rózsafüzéres körmenete

A budavári rózsafüzéres körmenetek hagyományteremtő gyakorlata katolikus férfiakat szólít
Szűz Mária hitvalló seregébe. Az egyre növekvő lélekszámú közösség a Szűzanya ikonját
követve vonul fel imádkozva minden hónap első szombatján. A kezdeményezés célja,
egyháztörténeti háttere, valamint a teológiai keretei figyelemre méltóak.


A budavári körmenet gondolata
A kezdeményezés felelőse az Arma Dei társulat vezetője, Szász Péter. A közösség nevét
Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt levelét záró buzdításából (Ef 6,11) vette: „Öltsétek
fel Isten fegyverzetét”. A körmenetek gondolatának a hátterében két jóbarát inspirációja áll.
Az első a közösség korábbi lelkivezetője, megboldogult Földi Endre atya, a Szent István
Bazilika szűzmáriás lelkületű hajdani káplánja, akit Szász Péter a bérmaapjaként is tisztel. A
másik személy Molnár Ferenc világi krisztushívő, akinek ereiben édesanyja révén lengyel vér
is csörgedez, és a lengyelhoni »Żołnierze Chrystusa« („Krisztus katonái”) közösség tagja. Az
isteni gondviselés így gondoskodott arról, hogy Budapesten is elinduljon a Lengyelország
nagyvárosaiban régóta zajló „Férfiak Rózsafüzére” kezdeményezés.


A körmenetek ideje
Az első budavári rózsafüzéres körmenetre 2021. május 31-én, Szűz Mária Királynő
hagyományos ünnepnapján került sor. Azóta a hithű férfiak rendszerint elsőszombatok
alkalmával rendezik meg az imádságot.
Szűz Mária Királynő
A Boldogságos Szűz Mária minden teremtmények között a legelső és legtökéletesebb, ezért
megkülönböztetett tisztelet, hüperdulia illeti meg. A Megváltó társaként nemcsak a
szeplőtelen fogantatás és a mennybevétel, hanem a mennyben való megkoronázás is
megillette őt. Az angyali üdvözletben véget nem érő királyi széket ígér a szent angyal
(„országának nem lesz vége” – Lk 1,33), amely Máriának is dicsőséget ígér. A Jelenések
könyvének Napbaöltözött Asszonya csillagkoronával tűnik fel az égen (Jel 12,1).
Nazianszi Szent Gergely szerint Szűz Mária az egész mindenség Királyának édesanyja. Mária
ezért Úrnő, Úrasszony, Királynő. Így szólítja Máriát már Origenész, Szent Jeromos,
Aranyszájú Szent János, Krétai Szent András is. Az Egyház hittudósai pedig minden teremtett
lény Királynőjének, a mindenség Úrnőjének nevezik: ebben a hitben osztoznak az Egyház
püspökei és papjai, és minden katolikus hívő.
A Szűz Mária teljes királynőségére utaló ünnepet Isten szolgája XII. Piusz pápa [1939–1958]

  1. november 1-én, a mennybevétel dogmája kihirdetésének negyedik évfordulóján
    rendelte el az egész Egyház számára május 31. dátummal.

  2. Az elsőszombat értéke
    A liturgiában az esztendő minden szombatját – hacsak valamilyen ünnep nem tűnik fel –
    lehetséges, helyes és üdvös Szűz Mária szombatjaként megünnepelni és rajta Isten Anyjának a
    tiszteletére szóló votív misét mondani.
    A szombati nap a Teremtő megpihenésének és az Úr Krisztus sírban nyugvásának
    emlékezetét hordozza. A hét első napjának, a feltámadásnak a vigíliája. A szombati naphoz
    mindezért jól illik a böjtölés és a virrasztó imádkozás. A liturgikus gyakorlat hagyományosan
    vigíliával ünnepli Húsvét, Pünkösd és a kántorböjt szombatjait is.
    Különleges értéke van az egyes hónapok első szombatjainak. Ez a nap a Fatimai Szűzanya
    rendelése szerint Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének napja. Szűzanyánkat legjobban úgy

szeretjük, s azzal engeszteljük igazán értünk fájó szívét, ha meggyónunk, szentáldozáshoz
járulunk és a rózsafüzér által bekapcsolódunk Mária imádságába. Így tesszük képessé
magunkat arra, hogy szívünkben ismét termékeny talajra hulljon és szárba szökkenhessen a
mi Édesanyánk által közvetített megváltó isteni malaszt.


A körmenetek célja
Szász Péter így fogalmazza meg a férfiak rózsafüzérének a célját: „A Boldogságos Szűzanya
szeplőtelen szívének engesztelése által Isten nagyobb dicsőségét szolgálni önmagunk,
nemzetünk és az egész világ megszentelésével. Ezt a természetfeletti kegyelem által felemelt
sajátos természetünk teremtett adottságaival szolgáljuk. Férfiak vagyunk, és magyarok.
Célunk a Regnum Marianum színeváltozása, a Világ Győzelmes Királynőjének diadala.”
A Márianosztrai Magyarok Nagyasszonya kegyképének oltalmában
A budavári férfi zarándoklat élén a Márianosztrai Szűzanya kegyképének eredeti méretű
másolatát mintegy trónuson hordozzák. A legelső alkalommal azonban még egy kisebb
másolatát vitték Hadvezérnőjük képmásának az Arma Dei katonái, amely köré kereszt
alakzatba rendeződve imádkoztak. Jelképesen a Hősök terétől elindulva a pest-belvárosi
Nagyboldogasszony-plébániatemplomig menetelve mondták a szentolvasót.
A márianosztrai pálos templom eredeti titulusa a Boldogságos Szűz Mária elszenderülésének
és mennybevételének ünnepe. A templom XVIII. századi újjáépítésekor a jobb oldali
toronynak a templomhajóval érintkező alsó szintjén alakították ki azt a kápolnát, ami a
Boldogságos Szűz Mária częstochowai kegyképe másolatának adott helyet. Az 1749.
augusztus 31-én elsőként – stilizáltan – megkoronázott és felékesített másolaton vélhetőleg a

  1. század végén jelentős módosításokat hajtottak végre, amely a Szűzanya tekintetét és arcát
    érintette. Innentől fogva lett a ma is ismert megjelenésű, és immáron mint a Márianosztrai
    Boldogságos Szűz Mária kegyképét emlegették. A képet aztán P. Árva Vince márianosztrai
    plébános, klandesztin pálos szerzetes 1982-ben a kápolnából a főoltárra helyezte. A
    kápolnába, a kegykép helyére a Fatimai Szűzanya szobra került, s ettől kezdve fatimai
    kápolna néven emlegetik. Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek hozzájárulásával 1986.
    október 8-án megtörtént a kegykép második megkoronázása a Magyar Szent Korona
    imitációjával, s ezzel egy időben bíboros úr engedélyével a templom titulusa Magyarok
    Nagyasszonya névre változott. (A Nagyboldogasszony szoborcsoportja ekkor került a
    sekrestyébe.) Ennek megfelelően a kegykép tisztelete is e néven folytatódott. A kegyképet
  2. október 12-én, a Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius pontifikálta szentmise végén
    restaurálás céljából levették a főoltárról. A megújult kegykép harmadik megkoronázására –
    szintén a Magyar Szent Korona utánzatával – 2011. október 9-én került sor. Márianosztrán
    így a Fekete Madonna és a Magyarok Nagyasszonya tisztelete, Szűz Mária mennyei és
    magyarországi Királynősége végképpen összekapcsolódott.

  3. Beata Virgo Dabit Auxilium
    Kevesen tudják, hogy Boldog XI. Ince pápa – akinek a Budai Várnegyedben a magyarokért
    tett elévülhetelten érdemeinek jeléül egész alakos szobra áll – az Avianói Márk kapucinus
    szerzetesnek írott levelében a következő jelszót adta ki a Buda visszavételére induló
    szövetséges haderők buzdítására: Beata Virgo Dabit Auxilium (BUDA), magyarul „A
    Boldogságos Szűz ad segítséget!”. A Buda 1686-os török alóli felszabadításához társuló
    lengyel hadak a magyar pálosok által alapított fényeshegyi kolostor Fekete Madonnájának
    oltalma alatt vonultak. A töröknek Budáról való sikeres kiűzését ekképpen a Fekete Madonna
    áldásának tulajdonították. Ennek emlékére került a pálosok új, pestbelvárosi
    kolostortemplomába (Kisboldogasszony) a kegykép magasigényű másolata.

A budavári körmenet bennfoglaltan Boldog XI. Ince pápa buzdításának emlékezetben tartása
és méltó tettekre váltása, egyúttal tiszteletadás az iszlám veszéllyel szemben példásan
helytálló Péter-utódnak.
Magyarország engesztelő küldetése, pálosok, Lengyelország
A Márianosztrai Magyarok Nagyasszonya kegyképe közvetlenül vezet Magyarország
engesztelő küldetésének a mélységei felé. Első Remete Szent Pál Rendje az egyetlen, magyar
földön született, ma is élő férfi szerzetesrend, amelynek sajátságos eredeti hivatása a Szent
Kereszt tisztelete, Jézus Krisztus tökéletes engesztelő áldozatával való egyesülés, valamint a
Boldogságos Szűz Mária odaadó szolgálata. A lengyelországi Jasna Góra kolostorát
Márianosztra és Budaszentlőrinc 16 pálos szerzetese alapította, és a Fekete Madonna is
általuk került lengyelhonba. A lengyelek 1717. szeptember 8-án a kegyképet megkoronázták,
s azóta Lengyelország Királynőjeként tisztelik. A márianosztrai kegyhely pedig a Fekete
Madonna hatására született újjá: másolatának főoltárra helyezésével és a Magyar Szent
Koronával való megkoronázásával mint Magyarok Nagyasszonya tűnt fel előttünk.
A Márianosztrai Szűzanya elsőszombati imádságos követésének aktualitása
Az elsőszombati engesztelés többek között felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges
imádkozni azért, hogy „Oroszország bűne”, vagyis a kommunizmus, el ne terjedjen a világon.
Sajnos Oroszország kifejezett felajánlása Szűz Mária Szeplőtelen Szívének a Szentatya és a
világ püspökei által, az eredetileg kért formában mindmáig nem történt meg. Ennek legfőbb
bizonyítéka, hogy a Szovjetunió mint entitás bár megszűnt, de a kommunizmus eszméjekülönböző módokon az egész világon elterjedt. Milliárdnyi ember él nyíltan marxista-leninista hatalom alatt, az ún. „szabad világ” pedig a freudo-marxizmus formájában találkozikvele a gender-ideológiában, a kárhozatos szodomita LMBTQXYZ-mozgalomban, a házasság és a család intézményének szétverésében, a feminizmusban, az abortusz, eutanázia és
pornográfia világméretű elterjesztésében. A kommunizmus eszméi mélyen behatoltak az
Anyaszentegyház berkeibe is, és „felszabadítási teológia” néven mérgezik az igaz hitet.
A Fekete Madonnának és Magyarország Királynőjének a követése és a rózsafüzér imádkozása
hathatós ellenszere az iszlám előretörésének is. Az elsőszombati engesztelésnek különleges
aktulitást ad a „vallásközi párbeszéd” és a „vallásszabadság” hamis ideológiáiba csomagolt,
rohamosan terjedő egyházi önfeladás, a szekularizmus és a szabadkőművesség tévtanaira
hivatkozó önpusztítás. A budavári körmenetek emlékeztetnek rá, amit Boldog XI. Ince pápa is
hirdetett, hogy a muzulmán veszedelmet az Istenszülő Szent Szűz segítségül hívásával lehet
megakadályozni, és a szent hitet megvédelmezni.


A körmenet jelenlegi útvonala
Az útvonal budavári Mária Magdolna-templom romjai közül indul, és Várnegyedet járja
körül, amely a katolikus hívő számára a hitért és a hazáért való nemes küzdelem, hősi áldozat,
és a belőlük sarjadó győzelem, végső soron Krisztus és a Szűzanya végső diadalának a jele.
Ez a kiindulópont jelképezi a férfias helytállást, hiszen ez volt a néhai helyőrségi templom.
Mária Magdolna, akit a feltámadott Úr Jézus Krisztus az „apostolok apostolává” rendelt (Jn
20,17–18), emlékeztet bennünket a bűnbánat, a vezeklés és az engesztelés mindent megelőző
fontosságára, a Szenvedő Krisztus követésére, és az apostoli küldetésre is. A romkert pedig
felidézi romlott hazánk és az Anyaszentegyházunk siralmas, romos állapotát. A kiindulópont
és az útvonal végső soron könyörgésre indít lelkünk üdvösségéért, a bűnösök megtéréséért,
valamint magyar hazánk és az Egyház megtisztulásáért, a reményteli újjáépítésért. (A
következő körmenettel kapcsolatban Szász Péter készséggel ad felvilágosítást minden
érdeklődőnek: 70/322-8259; info@depositum.hu)

Fogadalmi szentmise a Szeplőtelen Szív tiszteletére
A körmenet forráspontja a Szent Mária Magdolna-templom romjai között bemutatott
fogadalmi szentmise. A legszentebb áldozatot az Egyház latin rítusában, és abban a
hagyományos formában mutatják be, ahogyan e falak között mindig is bemutatták, és
ahogyan őseink imádkoztak és fogadták a megszentelő isteni malasztot századokon át. Az
Egyháznak az apostoli időktől fogva szervesen fejlődő szent liturgiája valósággal árasztja a
Isten életét: megtisztít, átváltoztat és fölemel. A lelket katolikus hittel, imádattal és szeretettel
tölti el, a testet térdre ereszti és fegyelmezetté teszi. Aligha volna tisztább forrása ennek az
útnak.


„Légy erős, légy férfi!” (1Kir 2,2)
A halni készülő Dávid így folytatta a Salamonnak szóló intelmeit: „Tartsd meg, amit elrendelt
Istened, az Úr! Járj az ő útján, tartsd meg rendelkezéseit, parancsolatait, törvényeit és
intelmeit… Akkor boldogulsz mindenben, amit teszel, és mindenütt, amerre fordulsz. Akkor
beteljesíti az Úr a nekem adott ígéretét…” (1Kir 2,3–5)
A körmenet történeti és teológiai vázlatát felrajzolva feltűnik Fatima, a Fekete Madonna, a
Magyarok Nagyasszonya és a Világ Győzelmes Királynője mélységes kapcsolata. A budavári
rózsafüzéreken való részvétel olyan lelki gyümölcsöket ígér, mint az igaz katolikus hitben
való megerősödés, a Krisztushoz és az Egyházhoz való hűség megújítása, az Úr törvényei
szerint való élet, és a Szűz Mária által való megszentelődés. Az Arma Dei minden katolikus
férfiút hív és vár Szűz Mária zászlaja alá!

Fülep Dániel

Forrás:
Megjelent a Tengernek Csillaga 2022. XXVII./1., január-februári számában.

Share on facebook
Facebook