Hosszú idő után újra az első magyar fordításban olvashatjuk, ezt a csodálatos művet, amiről Pázmány írja, hogy az ötödik Evangélium!

Vedd és olvasd! Mivel e könyvecskében semmi ártalmas nincs, hanem a maga egészében az áhítat és béke jó illatát leheli, azért mindenki bátran olvashatja. Előadásmódja egyszerű, a szóvirágokat kerüli, bizonyítékokat, érveket, csak nagyritkán használ. Azért tartalma oly tömör, ereje oly nagy és a benne bővelkedő gondolatok komolysága oly mélységes, hogy rajta változtatni, bővíteni, rövidíteni nem lehet. Egész és befejezett mű, mivel a tökéletesség minden fokát és útját érinti és magában foglalja a belső istentisztelet általános elveit, amelyekből számtalan, terjedelmes szentbeszédet lehet készíteni. Olvasása mindig élvezetes, sohasem unalmas és a hallgató lelkét csodás módon gyönyörködteti, még ha ezerszer ismétlik is, mert minden arra irányul benne, hogy az ember lelkét tisztítsa, megvilágítsa, tökéletesítse, szentté tegye. Nagyon hasonlít a Szentíráshoz, mert a mondottakon kívül még bizonyos isteni erő, mondhatjuk: a Szentlélek titkos ereje rejtőzik benne, mely az olvasó vagy hallgató lelkét, ha áhítattal figyel, úgy elárasztja, hogy egészen átalakul és a teremtményektől Istenhez fordul. A keresztény tökéletesség gyakorlását magyarázza tehát, azért ha ezt a könyvet ájtatosan, figyelemmel és kitartóan olvasod, bizonyára bő gyümölcsöt terem számodra. Ezekről elmélkedjél tehát, ezekben légy,… mert ezt cselekedvén, magadat üdvözíted. (1Tim 15,16)